Karácsonyra

2008. december 24., szerda

Tegye fel az a kezét, akinek sikerül a szentkarácsony, szenteste, hanuka (ízlés szerint) előkészületeit anyázás nélkül megúsznia!
Mindenesetre lefogadom, hogy senkinek sincs olyan csuda ferde törzsű fája, mint a miénk. Asszem, felfedeztem a karácsonyfaferdító manót...
Az angyalos hangulat még várhat, ha majd csilingelnek.

5 megjegyzés:

smilimano írta...

boldog karacsonyt, mert tunod kell, hogy eljonnek am a meghittseget hozo manok is! :)

krisztina maros írta...

:)) reméljük, odaértek, nem úgy, mint a hó!

(és milyen kötelékeid vannak Sopronban, ha szabad kérdeznem? fél családom ott lakik, lehet, hogy szegről-végről még ismerjük is egymást...)

A. írta...

Ó, ezektól a faferdítő manóktól én nem érzem ám rosszul magam, sőt, kimondottan szórakoztató, amikor a kedves márványosra fagyott arccal átkozódik, holmi lehetetlen feladatot emlegetve, miközben a kutyi lepisili a karácsonyfa tetejét...

Kiszta: tősgyökeres soproni vagyok, itt születtem, és élek, kivéve, amikor az egyetemen (ELTE) tanítok meg tanulok. :)

krisztina maros írta...

ó, tényleg?? de jó Neked! Sopron fantasztikus hely! és akkor a konkrétumok: a jerevánon, a templom utcában, a koronázó dombon fordulnak elő Marosok, a nagyapámék egykor a régi zeneiskola épületében laktak, amit a mai napig imádok, ha egyszer ötösöm lenne a lottón...

valamilyen fejlett dramaturgiai érzékű manók nem hoztak még össze ezekkel a szereplőkkel? :)

A. írta...

Hát nem, bár a lenti posztokban is emlegetett keresztfiam a régi zeneiskola épülete mellett lakik, az a ház nekem is az egyik kedvencem a városban (sok van egyébként), és sírnivaló állapotban van. Én egyébként a vidéki buszpályaudvar (úgyismint Parasztelosztó) környékén fordulok elő a manóimmal.

 
manómanna - by Templates para novo blogger