2009. január 16., péntek

Jeges


Aki utálja a hideget meg a telet, annak tudtam volna ajánlani a múlt hétvégét a Fertő-tavon. Csodálatos idő volt, szikrázó napsütés, kellemes meleg (max -2 fok), a jég tökéletes. Jó érzés a fagyott vízen "járni", még jobb elkorcsolyázni az osztrák (vízi)határon túlra, aztán látni a kutyát, ahogy beszakad, mert persze oda kell menni, ahol van egy nagy törésvonal. De a legjobb hasra vetni magunkat, hogy kihúzzuk a dögöt a jeges vízből, mert ugye egyedül nem tud kijönni, és közben úgy odaverni a térdünket, hogy a lila foltok még egy hét után is remekül néznek ki. Tegnap eszembe is jutott, hogy milyen érdekes lenne egy ilyen csecse foltot feltetováltatni magamra, hogy mindig legyen rajtam valami vagány vásottság... azt hiszem, azért ez elég beteg gondolat.


Mindettől eltekintve a tél tényleg a legszebb arcát mutatta aznap, az a sajátságos, óarany fény mindent beborított, fölöttünk repkedtek a sirályok meg a vadkacsák, néha egy-egy hattyú is felbukkant, és a táj gyönyörű. Ezt a faja végtelenséget csak a víz közelében érzem, de leginkább a tengernél, ahol óriási a felület. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy jó lenne feloldódni az aranyhídban.

1 megjegyzés:

Kriszta írta...

Hmm, szerintem a víznek relaxáló hatása van, akár fagyott, akár lötyög. Csodálatos dolog! De hát ezt egy Halak alapból tudja... :)

A kutyás fotóidon úgy kell mosolyognom. Szinte látom magam előtt, ahogy rohangál és szimatol :)